Vakfolt Podcast

Jim Jarmusch az amerikai független filmes világ korai, ikonikus figurája. Filmjei gyakran felborítják a műfaji konvenciókat, a karakterközpontú történetmesélésre helyezve a hangsúlyt. A Down By Law (Törvénytől sújtva, 1986) a rendező egyik korai mesterműve, amelyben már jelentős szerepet kapnak a Jarmusch karakteres vonásai. A fő szerepekben iszonyú menő zenészek bukkannak fel (Tom Waits, John Lurie) a feltörekvő Roberto Benigni mellett, ennek megfelelően a film zenéje is felejthetetlen. A minimalista vizuális stílust Robby Müller makulátlanul megkomponált fekete-fehér képei teremtik meg, amelyekhez kitűnően passzol Jarmusch feketébe hajló humora. Mik a Tövénytől sújtva közös pontjai az örök független Jim Jarmusch későbbi filmjeivel? Hogyan lehet jellemezni Jarmusch minimalista stílusának a vonzerejét? Mi érdekelte őt New Orleansszal kapcsolatban, amit ebben a filmben akart vászonra vinni? Milyen a három fő szerepben John Lurie, Tom Waits és Roberto Benigni? Mitől “hangout” film a Törvénytől sújtva? Ha tetsz

Gus van Sant 1991-es drámája a My Own Private Idaho (Otthonom, Idaho), amelynek középpontjában River Phoenix és Keanu Reeves állnak. A queer road movie-ként jellemzett film Phoenix tragikusan rövid karrierjének egyik egyértelmű csúcspontja, és az ifjú Reeves számára korai lehetőség volt, hogy megmutassa magát komoly szerepben. A Telex szerzőjével, Klág Dáviddal beszélgetünk az alkotásról.  Mi az Otthonom, Idaho keletkezéstörténete, és hogyan magyarázza ez a filmben keveredő stílusokat? Sikeres-e Gus van Sant kísérlete, hogy a modern történetet Shakespeare-i elemekkel vegyítse? A történet egyes epizódjait külön-külön is megvizsgáljuk, külön kiemelve a Seattle környéki vidék szerepét a kora kilencvenes évekbeli popkultúrában. Milyen a két főszereplő alakítása? Megnézzük azt is, hogy River Phoenix karrierjében hol helyezkedik el az Otthonom, Idaho, milyen szerepeket válogatott az ifjú sztár, és hogy hogyan tette magáévá a karakterét ezen a forgatáson. Haláláról és hatásáról is beszélünk.  Ha tetszett az adásunk,

Az idén 25 éves A tehetséges Mr. Ripley (The Talented Mr. Ripley) című film az adásunk témája. Patricia Highsmith 1955-ös regényét Anthony Minghella (Az angol beteg) adaptálta Matt Damon (Tom Ripley) és Jude Law (Dickie), valamint Gwyneth Paltrow (Marge), Philip Seymour Hoffman (Freddie) és Cate Blanchett (Meredith) főszereplésével. Az adásunk vendége Onozó Róbert (Recorder magazin). Milyen adaptációk előzték meg Anthony Minghella filmjét, és hogyan vezetett az útja Az angol beteg sikere után ehhez a történethez? Hogy kerültek képbe a kor legígéretesebb tehetségei, mint Matt Damon és Gwyneth Paltrow? Milyen queer témákat boncolgat Patricia Highsmith története, és hogyan modernizálja azt Minghella scriptje? Összehasonlítjuk a film két felét is, amelyeket egy éles műfaji váltás választ el: mennyire működik a thrilleresebb, feszültebb második rész az útirajzszerű, atomszférikus első részhez képest? Milyenek a szemtelenül fiatal sztárok a szerepeikben? Megnézzük azt is, hogy a döbbenetesen erős 1999-es év filmes

Gigantikus hiányosságunkat pótoltuk: megnéztük az Arábiai Lawrence (Lawrence of Arabia) című filmet David Lean rendezésében. Az 1962-es szuperprodukció Peter O'Toole, Omar Sharif, Alec Guinness, Anthony Quinn főszereplésével. Az epikus történetet közel egy éven keresztül forgatták a sivatagban, és tíz Oscar-díjra jelölték, ma pedig előkelő, top ötös helyet foglal el az Amerikai és a Brit Filmintézet legjobb filmes listáján is. Az adásunk vendége a Film.hu főszerkesztője és a Filmvilág Podcast műsorvezetője, Varga Dénes.  Miért öregszik jól az Arábiai Lawrence? Mit fogalmaz meg T. E. Lawrence története a "fehér megmentő" mítoszáról? Mit gondol Lean filmje a brit gyarmatosításról és a fehér felsőbbrendűségről? Mi teszi mélyreható karaktertanulmánnyá a háborús kalandfilmbe ágyazott történetet? A tágabb történelmi kontextust is bemutatjuk: az arab felkelés és a brit érdekek a Közel-Keleten az I. világháború idején, a gyarmati hatalmak hatása a határok megrajzolására és ennek hatásai a régió etnikai és vallási cso

Megérkezett a Dűne második része, amelynek a premierjét tavaly őszről csúsztatták idénre a sztrájkok miatt. A nagyrészt Magyarországon forgatott filmet Denis Villeneuve rendezte, a főbb szerepekben Timothée Chalamet, Zendaya, Rebecca Ferguson, Javier Bardem, Josh Brolin, Stellan Skarsgard, Austin Butler, Florence Pugh és Christopher Walken láthatók.  Frank Herbert regényének az adaptálására ez már nem az első kísérlet, többek közt David Lynch bicskája is beletört már, ezért kíváncsian vártuk, Villeneuve-nek sikerül-e majd, amibe oly sokan belebuktak. Mik azok a különbségek, amelyeket a Villeneuve-ék változtattak az eredeti regényhez képest? Mennyire működtek a változtatások? Mely karakterek jártak jól, és kik húzták a rövidebbet az átírások révén? Hogy vette a feladatot Timothée Chalamet, Zendaya és Austin Butler? Beszélünk a film látványvilágáról is, amelyen rengeteg magyar szakember dolgozott. Végezetül a harmadik résszel kapcsolatos jóslatainkat is megosztjuk.  Az adás a Vakfolt Extrában érhető el!  

FIGYELEM: ha az adás utolsó 23 perce hiányzik, töltsd le újból a hanganyagot! Újra feltöltöttük a javított fájlt. Az idei már a hatodik Vakfolt díjátadó, és András és Péter állandó műsorvezetőtársaként visszatér Mikó László azaz CyClo. Megtárgyalják a 2024-es Oscar-díjra jelölt filmeket, színészeket, írókat, rendezőket, esélyeket latolgatnak, és persze hagyományosan kiosztják a Vakfolt saját díjait is, saját jelöltlistával. Az adás hamarosan a Vakfolt Extrában folytatódik további kategóriákkal. Az alábbi kategóriákat hallhatjátok ebben az adásban: Férfi mellékszereplő Női mellékszereplő Egészestés animációs film Idegen nyelvű film Adaptált forgatókönyv Eredeti forgatókönyv Rendezés Férfi főszereplő Női főszereplő Legjobb film A Vakfolt Extrában hallgathatjátok a legjobb filmzene, legjobb vizuális effektusok, és a többi Oscar-kategóriát, valamint a Vakfolt saját kategóriáit, mint a legjobb alakítások rossz filmekben, a legjobb állati alakítások, és így tovább.  Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Va

A Midnight Cowboy (Éjféli cowboy) 1969-ben Új Hollywood kapuján lépett át, és X besorolása ellenére óriási kasszasiker és kritikai siker lett egyaránt. John Schlesinger rendezése, Dustin Hoffman és Jon Voight játéka máig elemzések és dokumentumfilmek tárgya. Vermes Dorka  rendező (Árni, Alba Vulva, Anyák napja) társaságában beszéltünk a filmről.  Milyen filmes közegben érkezett a vásznakra az Éjféli cowboy? Dustin Hoffman és Jon Voight karrierje hol tartott 1969-ben? Milyen tabutémákkal foglalkozott forradalmi módon James Leo Herlihy eredeti regénye, és miket domborított ki ebből Waldo Salt scriptje? Beszélünk arról, mivel érdemelte ki az X besorolást, szóba jön a Hays-kóddal jelzett éra vége, valamint a francia új hullámos ihletésekről is beszélünk. Mitől számít újdonságnak Joe Buck és Rico "Ratso" Rizzo karaktere a főszerepben? Milyen a köztük lévő kapcsolat? Milyen rendezői fogásokkal nyűgözi le a nézőit Schlesinger? Természetsen beszélünk a filmben ábrázolt szexualitásról, valamint az illúziójától megfosz

Újabb hollywoodi klasszikust pótoltunk a héten: az All About Eve (Mindent Éváról) Joseph Mankiewicz rendezése 1950-ből. A filmet rekordszámú, 14 Oscarra jelölték, amelyből ugyancsak rekordszámú, négy jelölést kaptak a színésznők. Ezt azóta sem tudta megismételni egyetlen produkció sem. Bette Davis, Anne Baxter, Celeste Holm és Thelma Ritter is emlékezeteset nyújtanak, mellettük még egy nyúlfarknyi szerepben Marilyn Monroe is feltűnik. Az adásunkban a wmn.hu kritikusa, Gyárfás Dorka volt a vendégünk. A Mindent Éváról a New York-i színészvilágban, a Broadway környezetében játszódik - milyen általános, és ma is érvényes állításokat fogalmaz meg a sztárságról? Hogyan száll szembe a műfaji sztereotípiákkal az átverésekkel, rivalizálással, szélhámossággal foglakozó történet? Miért lenyűgözően sokrétű Bette Davis alakítása a negyvenes éveiben járó színpadi legenda, Margo Channing szerepében? Anne Baxter hogyan lepi meg a nézőket a feltörő üdvöske, Eve Harrington szerepében? George Sanders játssza a kritikust, Addiso

Hollywood klasszikus érájából válogattunk műfaji filmeket évkezdésnek: a meghatározó film noir, a Double Indemnity (magyarul Gyilkos vagyok) az első választásunk, amelyet Billy Wilder rendezett, és 1944-ben mutatták be a legendás Barbara Stanwyck és Fred MacMurray főszereplésével. Az adásunk két vendége a Magyar filmek ától cettig podcast két műsorvezetője, Bonta Luca és Török Ádám.  Mik a film noir műfaji jellegzetességei? Milyen külsőségek és milyen filozófia jellemzi a negyvenes éveknek ezt a domináns filmirányzatát? Billy Wilder rendezőként és íróként sem először szerepel a podcastban, de ideje megbeszélünk azt is, hogy vizuálisan erős alkotó-e, és milyen egyedi vonásokat hozott a Gyilkos vagyokba. Mitől elképesztően izgalmas karakter Barbara Stanwyck femme fatale-ja, Phyllis, és miért élveztük Fred MacMurray Walterjét? És milyen kulturális hatást gyakorolt a médiumra a Gyilkos vagyok?  Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is! Mostantól Vakfolt

A 2024-es évet szokásunkhoz híven különkiadással nyitjuk meg, amelyben egy-egy régi kedvencünket vesszük újra elő. Quentin Tarantino Kill Bill filmjei 2023-ban, illetve 2024-ben húsz évesek. Ez tökéletes alkalom arra, hogy újranézzük a kétrészes eposzt Uma Thurman, David Carradine, Daryl Hannah, Lucy Liu, Michael Madsen és Vivica A. Fox főszereplésével. Tarantino a kedvenc filmes korszakait, kedvenc alzsánereit idézi meg a modern, harcművészes bosszúfilmben, és még szerepeket is oszt olyan fiatalkori ikonjaira, mint Sonny Chiba és Gordon Liu. Tarantino negyedik filmje a Jackie Brown visszafogott léptéke után érkezett. Megbeszéljük, honnan jött a Kill Bill ötlete, fel tudott-e nőni a feladathoz Tarantino, és hosszasan lamentálunk arról, mennyire eredeti a szamurájfilmeket, spagettiwesterneket, film noirokat és még sok minden mást megidéző alkotás? Igyekszünk a filmet feminista szempontból is részletesen boncolgatni, kritizálva a rosszabbul öregedő részeket. Mitől működik a film zenéje? Miket idéz meg a képeibe

Évek óta tartó hagyományunk, hogy az év végi toplisás adásunkban megszólalnak azok a vendégeink is, akik az elmúlt esztendőben vendégeskedtek nálunk. Ezúttal sem akartunk szakítani ezzel a szokásunkkal, ám az évösszegző adás kiugróan hosszú játékidejét nem akartunk tovább duzzasztani ezekkel a bejátszásokkal. Ezért ezúttal egy különálló, bónusz epizód formájában hallgathatjátok meg, hogy a vendégeink miket választottak a kedvenc idei filmjeiknek. Először Lepp Tünde (Popkult, csajok, satöbbi podcast), majd Szász Attila (A berni követ, Félvilág, Apró mesék, Örök tél), aztán Makai Péter Kristóf és végül Wostry Ferenc (Kemény idők podcast, Epik.hu) mondja el, mi állt a legközelebb a szívéhez 2023-ban. Jó szórakozást a miniadáshoz! Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is! Mostantól Vakfolt logós pólót és egyéb kellékeket is szerezhetsz magadnak a webshopunkból! További linkek A Vakfolt podcast Facebook oldala A Vakfolt podcast az Instagramon A Vakfolt

2023 végén kiválasztjuk a kedvenc filmjeinket az idei bemutatók közül. A hagyományoktól eltérően ezúttal nem top 10-es, hanem top 5-ös listával jelentkezünk, ám nem kell attól tartanotok, hogy kevesebb érdekes filmről fogtok hallani, ugyanis ezúttal nemcsak András és Péter, hanem állandó vendégeink-műsorvezetőtársaink, Gyöngyösi Lilla, Rácz Viktória, és Mikó László azaz CyClo is csatlakoztak az adáshoz, és egészen különleges filmes gyöngyszemekkel készültek. Ennek köszönhetően minden eddiginél hosszabb, három óra fölötti toplistázós adással érkeztünk. Igyekeztünk olyan filmeket választani, amelyek a magyar mozipremier-naptár szerint, valamint a streamingen és VOD-n történő megjelenésünk szerint 2023-ra estek, de így is lesz néhány olyan helyezett, amelyeket a magyar nézők döntő többsége csak 2024-ben láthat majd, csak nekünk volt szerencsénk elcsípni azokat fesztiválokon. Így tekinthetitek az adásunkat ajánlónak is a januári-februári mozinaptárra.  Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával

Közelegnek az ünnepek, amire az amerikai popkultúra legkedveltebb karácsonyi filmjével kezdünk hangolódni. Frank Capra rendezése, az It's a Wonderful Life (Az élet csodaszép) hosszú ideje a tengerentúli háztartások kedvenc családi mozija, de nálunk nincs akkora rajongótábora. Mégis mindannyian ismerjük, ha másképp nem, akkor a számtalan utalás, mém és idézet formájában. A filmről a Popkult, csajok, satöbbi podast két házigazdájával, Lepp Tündével és Hudácskó Brigivel beszélgettünk. Megbeszéljük a film kulturális hatását Magyarországon és az Egyesült Államokban, felelevenítjük, ki mikor találkozott először Az élet csodaszéppel. Melyek a film cselekményének legváratlanabb megoldásai? Beszélünk a Hollywood Aranykorának meghatározó színészlegendájáról, James Stewartról, akiről Tündével már harmadik alkalommal beszélünk. Mitől testhezálló számára George Bailey szerepe, milyen új arcát látjuk ebben a szerepben? Mitől végtelenül szerethető a film női főszereplője, a Donna Reed által játszott Mary? Miket érdemes kiem

A héten lezárjuk a három filmes film noir thriller miniblokkot. Visszatérünk Orson Welleshez, akivel színészként találkoztunk néhány hete, ezútttal nemcsak a megkérdőjelezhető moralitású mellékszereplőt, hanem a rendezőt is üdvözölhetjük benne. A Touch of Evil (A gonosz érintése) a film noir klasszikus korszakának a végén megjelent, rengeteg szempontból formabontó műfaji darab. A főhőst Charlton Heston (Tízparancsolat, Ben-Hur, A majmok bolygója) játssza, a párját Janet Leigh (Psycho). Miért nevezte Pauline Kael "rikító" thrillernek Welles rendezését? Mik azok a rendezői fogások és filmkészítési technikák, amelyekkel Orson Welles saját territóriumot kolonizált magának a hollywoodi gyártás mezsgyéjén? Milyen szempontokból tekinthető határátszegő, tabufeszegető történetnek A gonosz érintése? Az Orson Welles által játszott Quinlan nyomozó hatásáról is beszélünk a mai kor antihőseire és rossz zsaruira.  Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is! Mostantó

A vadász éjszakája (The Night of the Hunter, 1955) a saját korában óriásit bukott, de mára elvitathatatlan jelentőségű film noir-thriller klasszikussá vált. Charles Laughton filmrendezői ambícióit letörte a film, de még megérte az utóhatását, a 70-es évekbeli újrafelfedezését. Robert Mitchum, a legendásan nehezen kezelhető főszereplő a saját alakításai közül is a legjobbnak tartotta Harry Powell szerepét. Az adásunkban Szász Attila filmrendezővel (A berni követ, Félvilág, Apró mesék, Örök tél, Hunyadi) beszélgettünk A vadász éjszakája máig érezhető hatásáról. Milyen formabontó attitűddel érkezett a forgatásra a sikeres színházi rendezői, illetve filmszínészi karrierrel Laughton? Mik azok a megoldások A vadász éjszakájában, amelyek fantasztikusan jól öregedtek, és mik hatnak ma kizökkentően furcsán? Beszélünk arról, kik azok a rendezők, akiknek a munkásságán sikerült tetten érnünk Laughton hatását, kezdve Martin Scorsese több alkotásától (Taxisofőr, A rettegés foka) Tarsem Singhen át William Friedkinig? Mik az

Carol Reed rendezése a brit film noir ékköve. Az 1949-es The Third Man (A harmadik ember) Orson Welles szerepléséről ismert, de a főszereplői Joseph Cotten és Alida Valli, valamint Trevor Howard. A háború után szétszaggatott Bécsben játszódó történet atmoszférájához Carol Reed a német expresszionizmus fényeit és árnyait, valamint egy bécsi citerás dallamait használta fel. Az adásban szó esik A harmadik ember történelmi kontextusáról, a háború utáni Közép-Európában eluralkodó bizalmatlanságról és kiábrándultságról. Hogyan örökíti meg a képein Carol Reed és az operatőre, Robert Krasker az egyensúlyából kiborult bécsi világot? Mitől különcök a film noir zsánerén belül a főszereplők, az író Holly Martins (Cotten), az alvilági figura Harry Lime (Welles) vagy épp Lime exe, a Bécsben ragadt Anna Schmidt (Valli)? Mennyire hatásos eszköz az atmoszférateremtésben a citerazene? Mivel járulhatott hozzá a film sikeréhez annak magyar születésű producere, Korda Sándor? Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Ex

A Fekete eső Ridley Scott 80-as évek végi akciófilmje, amely a falig eltolja az antihős-archetípust Michael Douglas karakterével, és az atmoszférateremtést a Szárnyas fejvadászt megszégyenítő neonfényeket felvonultató japán hangulatképekkel. Andy Garcia játssza Douglas partnerét, a japán kollégájuk Ken Takakura (Takakura Ken), az ellenlábasuk pedig Yûsaku Matsuda (Macuda Juszaku). Az adásunk vendége a Kemény idők podcast házigazdája, Wostry Ferenc. Milyen időszakban jelent meg a Fekete eső? Hol tartottak az akciófilmek a nyolcvanas évek végén? Milyen magasan járt Michael Douglas csillaga, amikor összetrombitálta ezt a forgatást? Beszélünk arról is, hogy mennyire sikeresen ábrázolja Japán kultúráját a Fekete eső, vagy belepottyan-e a sztereotipizálás csapdájába. És a film szereplői mennyire rasszisták? Mi az oka, hogy a Fekete eső nem vívott ki akkora kultstátuszt, mint némelyik akciófilmes vetélytársa? Milyen Jan de Bont fényképezése, és milyen eszközökkel teremt atmoszférát Sir Ridley Scott? Ha tetszett az a

Ebben a tíz perces részletben a Vakfolt Extrában megjelent adásunk elejét hallhatjátok. Az adás hátra lévő részéért csatlakozzatok a támogatói közösségünkhöz! Részletek a vakfoltpodcast.hu/extra oldalon. Reisz Gábor a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan és a Rossz versek után újabb filmmel jelentkezett idén, amelyet a Van...-hoz hasonlóan ismét független gyártásban kényszerült elkészíteni. A Magyarázat mindenre főszereplői Adonyi-Walsh Gáspár, Znamenák István, Rusznák András, Sodró Eliza, Hatházi Rebeka, Kizlinger Lilla, Urbanovits Krisztina és Király Dániel.  Milyen elvárásokkal ültünk neki a Velencében Orizzonti-díjat nyert alkotásnak? Hogyan politizál a Magyarázat mindenre, és sikerül-e elkerülnie a csapdáját annak, hogy besorolják egy politikai szekértáborba, vagy épp ellenkezőleg, naivan középutasnak értelmezzék? Beszélünk az alakításokról - mennyire hitelesek a fiatal színészek, és mennyire lehet rokonszenvezni a felnőttekkel? Milyen rendezői jegyeit őrzi meg Reisz Gábor ebben a komolyabb témájú fi

Stanley Kubrick és a háború. A legendás rendezővel és az egyik kedvenc témájával már többször foglalkoztunk a Vakfolt podcast műsorán, de A dicsőség ösvényei (Paths of Glory, 1957) még nem került sorra. A film ellentmondásos története miatt nem jöhetett volna létre a kor gigasztárja, Kirk Douglas nélkül.  Miért foglalkoztatja Kubrickot a háború? Mit talál benne, ami miatt újra és újra visszatér hozzá, mégis mindig egészen más filmet készít róla? A dicsőség ösvényei nem kevésbé borúlátó, mint Kubrick általában, mégis sokkal emberközelibb, mint a filmjei többsége. Milyen az, amikor Kubrik egy ízig-vérig hősies főszereplőt ábrázol? Milyenek a film mellékszereplői, a sebhelyes arcú tábornok, vagy a három vádlott karaktere? És milyen rendezői fogásokat villant fel Kubrick ebben a korai alkotásában? Már ekkor is hírhedt volt a perfekcionista módszereiről?  Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Vakfolt Extrával! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is! Mostantól Vakfolt logós pólót és egyéb kellékeket is szere

Quentin Tarantino kultikus filmje a Jackie Brown 1997-ből, amely merész váltás volt a korábbi két gengszerfilmje után: saját történet helyett Elmore Leonard regényének az adaptációja, visszafogott költségvetés, laza tempó - mindez mégis kellően "tarantinós" megközelítésben tálalva. A főszerepben a blaxploitation-sztár Pam Grier, mellette Robert Forster, valamint Samuel L. Jackson, Robert de Niro és Bridget Fonda látható. Adásunkban Rácz Viki, András, és Péter beszélget a krimiről.  Rengeteget beszélünk arról, hogy Tarantino karrierjében hol helyezkedik el a Jackie Brown: mennyit változott a megítélése? Miért adta egy adaptációra a fejét a sikeres szerzőifilmes debütálása után? Pam Grier és Robert Forster pályájáról is beszélünk, hiszen mindkettejük számára óriási visszatérés volt a szerepük. Robert de Niro részéről annál különösebb a szerepválasztás, ami szintén megér néhány mondatot. És Sam Jackson karakterei közt mennyire számít kirívónak Ordell Robbie figurája? Végezetül pedig természetesen beszélnünk kell